Sába királynője: a →szabeusok uralkodója. - „~, miután hallotta Salamon hírét - az Úr nevének tiszteletére -, eljött, hogy találós kérdésekkel próbára tegye őt. És bevonulván Jeruzsálembe nagy kísérettel és gazdagsággal, illatszereket és nagyon sok aranyat és drágakövet hordozó tevékkel, eljött Salamonhoz, és elmondott neki mindent, ami a szívében volt. És megtanította őt Salamon mindenre, amit előadott: nem volt beszéd, amit a király meg ne tudott volna fejteni és meg ne válaszolt volna neki. Amikor pedig ~ látta Salamon minden bölcsességét és a házat, amelyet épített, és asztalának ételeit, és szolgái lakóhelyét, tisztjeinek rendjét és ruháit, a pohárnokokat és az égőáldozatokat, melyeket az Úr házában ajánlott föl, elállt a lélegzete, és mondta a királynak: »Igaz a beszéd, amit hallottam földemen a dolgaidról és a bölcsességedről! És nem hittem a nekem beszélőknek, amíg magam el nem jöttem és tulajdon szememmel nem láttam; és meg nem bizonyosodtam arról, hogy a felét sem mondták el nekem; nagyobb a bölcsességed és gazdagságod, mint a hír, ami hallottam. Boldogok a te embereid és boldogok a szolgáid, akik mindig a színed előtt állnak és hallják a bölcsességedet. Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki tetszését találta benned és Izrael trónjára ültetett téged, mert szerette az Úr Izraelt örökre, és királlyá tett téged, hogy ítéletet és igazságot tégy.« Átadott tehát a királynak 120 talentum aranyat, és nagyon sok illatszert és drágaköveket: soha többé nem hoztak annyi illatszert, mint amennyit ~ adott Salamon királynak.” (1Kir 10,1-13.) - Mt 12,42 és Lk 11,31 alapján az egyházatyák Salamon királyban Krisztus, ~ben a pogányságból megtértek, ill. a menyasszony-Egyh.; ajándékaiban a Háromkirályok imádásának előképét látták.

Ikgr. Szentírási illusztrációként a 10., képeken a 12. sz-tól fordul elő. **

Kirschbaum IV:1.